A szemfáradtság okai és csökkentése
A szemfáradtság jellemzően modern kori jelenség, amit a legtöbbször a számítógép előtt töltött órát okoznak. A szem fáradásáért elsősorban az erős fókuszálás felelős, ugyanis ilyen esetben a szemünk „elfelejt” rendesen pislogni, így a védő hatású „olajozás” elmarad, illetve ritkábban történik meg. Hosszabb ideig tartó fókuszálás esetén ez a szem fokozott igénybevételéhez, illetve fáradásához vezet.
A szemfáradást felgyorsítja a rossz megvilágítás és a szemet igénybe vevő egyéb tevékenységek végzése is, mint például az olvasás. De ez vajon azt jelenti, hogy fel kell hagynunk az olvasással és a számítógépes játékokkal, sőt új munka után kell néznünk, ahol nincs szükség számítógépre?
Ma már a szemészek is egyet értenek abban, hogy a szemfáradásért felelős technológiai újításoktól nem lehet megfosztani a társadalmunkat, tehát az egyetlen megoldás a negatív hatások mérséklése lehet. Szerencsére több lehetőség áll rendelkezésünkre, mint azt gondolnánk. Némi odafigyeléssel akár minimalizálhatjuk is a szemfáradást okozó hatásokat, ráadásul csökkenthetjük a szemünk gyengülésének ütemét.
Léteznek olyan szemészek, amik egyenesen arra buzdítják a szülőket, hogy ne tiltsák el gyermeiket a számítógépes játékoktól. A fejlett technológiát és kiváló felbontást kiszolgáló PlayStation 4 játékok napjainkban roppant népszerűek; ezek esetében inkább a szülő határozza meg a játékra fordítható időt, mintsem „zugjátékosokat” neveljenek. Fontos, hogy játék közben a gyerekek szünetet tartsanak. Ez idő alatt vegyük rá őket némi szempihentető elfoglaltságra, például adjunk nekik gyümölcsöt.
Figyeljünk arra, hogy a monitor ne az ablakkal szemben helyezkedjen el, hiszen a rossz kontrasztok rendkívüli módon növelik a szem igénybevételét. Arra is figyeljünk, hogy a monitor némileg a szem magassága alatt helyezkedjen el.
Lehetőség szerint kerüljük a klímaberendezések használatát abban a helyiségben, ahol számítógépes munka folyik, illetve ahol a gyermekeink számítógépes játékokkal játszanak. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a klímaberendezések, illetve egyes fűtési megoldások jelentősen szárítják a levegőt, ami megnehezíti a szemek nedvesítését. Ha mégis száraz a levegő, használjunk párásítót vagy párologtatót. Ha szükséges, alkalmazzunk szemcseppeket is, arra azonban fokozottan figyeljünk, milyen készítményt vásárolunk. Törekedjünk a tartósítószermentes készítmények kiválasztására. A dohányfüstös levegő további terhelést jelent a szemeink számára, ezért (is) kerüljük az ilyen helyiségeket.
Összességében el kell mondani, hogy a szemfáradás a mai modern életvitelünk része, azonban folyamatos panaszok esetén mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni; a tünetek hátterében kisebb rendellenességek is lehetnek, amelyek elsősorban a könnyvezető rendszerhez köthetők.
